Tesztek a magas vérnyomás diagnosztizálására, A magas vérnyomás hormonális okai és tünetei
Tartalom
Alvási apnoe súlyos alvászavar, légzési szünetekkel Terhességi toxémia ritka terhességi betegség Pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy problémák Elhízás Mik a magas vérnyomás tünetei? A legtöbb esetben sokáig egyáltalán nem észlelhető semmilyen tünet. Nagyon fontos a betegség korai szakaszban történő felismerése, a szövődmények elkerülése miatt.
Ez idő alatt pedig fő szerveinket rombolja, így vezethet koszorúsér betegségen keresztül szívinfarktushoz, az agyi erek károsító hatásán át agyvérzéshez, Stroke-hoz. Alsó végtagi érszűkületet, veseelégtelenséget is okozhat. Ezért fontos, hogy minél hamarabb ismerjük fel a magas vérnyomást, mert csak így van esélyünk arra, hogy a fent említett szövődmények kialakulását program a hipertónia legfontosabb témájáról. Ennek legegyszerűbb módja, ha rendszeresen ellenőrizzük vérnyomásunkat.
Ha e feletti értékeket mérünk magas vérnyomás betegségről, azaz hypertóniáról beszélünk. Kialakulásában örökletes tényezőkön túl, az elhízás, táplálkozási tényezők só- kávé- alkoholfogyasztás stressz, dohányzás és endokrin faktorok játszanak szerepet.
A magas vérnyomás első tünetei lehet a főként reggel jelentkező halánték, vagy tarkótáji tompa-lüketető fejfájás. Koncentráló képesség is romolhat, szédülés léphet fel.
A szív szaporán doboghat, vagy gyakran jelentkezhet mellkasi nyomás, ok nélküli izzadás vagy múló látászavar. A kezeletlen magas vérnyomás szövődményei lehet a kisebb vagy nagyobb erek megrepedése, elsősorban az érfal betegsége, érelmeszesedés vagy gyengesége esetén.
Ez a repedés az érrendszer bármely pontján előfordulhat; a főverőér vagy az agyi erek sérülése esetén, akár végzetes kimenetelű is lehet agyvérzés, szívinfarctus. A hypertonia késői szövődményei között említendő az érelmeszesedés fokozódása, melynek következményeként agyi érszűkület, agyérgörcs strokeszívinfarktus, tesztek a magas vérnyomás diagnosztizálására szív fokozott igénybevétele, megterhelése miatt pedig szívelégtelenség alakulhat ki.
A végtagi erek szűkülete végső esetben amputációt is szükségessé tehet. A vesekárosító hatásán keresztül legsúlyosabb esetben veseelégtelenség is kialakulhat, művese kezelést vonva maga után.
Az orvos feladata a magas vérnyomás diagnosztizálása. A vérnyomásértékek és a panaszok alapján az orvos életmódbeli tanácsot ad, illetve eldönti, hogy indokolt-e egyből a gyógyszeres kezelés elkezdése. Bizonyos esetekben az életmódbeli változtatások önmagukban is elégségesek, nem szükséges a gyógyszeres terápia.
Tanácsos vérnyomásnaplót vezetni és a vérnyomásértékeken kívül a szívütés számot is benne feljegyezni. A napló alapján az orvos pontos képet lát a beteg vérnyomásértékeiről, megkönnyíti a kezelést.
A nyitólapról ajánljuk
Ha a gyógyszeres kezelés elkezdése indokolt, a beteg kivizsgálása után az orvos a legmegfelelőbb gyógyszerkészítményt, szükség esetén kombinációt javasol. Itt figyelembe kell venni a beteg többi betegségét is.
A cél, lehetőleg minél hamarabb elérni a kívánt célértéket, úgy, hogy semmilyen mellékhatást ne tapasztaljunk. A túlzóan alacsony vérnyomásérték sem kívánatos, ha ilyen van, jelezzük kezelőorvosunknak. A magas vérnyomás hosszú távú orvosi követést is igényel, mert sajnos az életkor előrehaladtával a vérnyomásértékek emelkednek, és a gyógyszeres kezelés változtatása válhat szükségessé.
Éppen ezért fontos, hogy minél korábban ismerjük fel a betegséget, hiszen csak így van esélyünk arra, hogy az időben elkezdett terápiával megelőzzük a szövődmények kialakulását. Ennek legbiztosabb módja az, ha orvosunkkal rendszeresen ellenőriztetjük vérnyomásunkat, ám az is sokat segíthet, ha felismerjük a betegség első tüneteit, és nem legyintünk a kisebb panaszokra sem. A magas vérnyomás első tünetei Az első tünetek egyike lehet a visszatérő, jellemző módon reggel jelentkező fejfájás, a tompa tarkótáji, halántéktáji lüktetés, amely lehajlás esetén fokozódik. Okozhat szédülést, fáradékonyságot is.