Kapcsolódó klinikai állapotok magas vérnyomásban. Magas vérnyomás - artériás hipertónia | Krka Magyarország
A hypertonia tünetei Dr. Farsang Csaba Gyakran előfordulhat az is, hogy a beteg panasz- és tünetmentes, és más okból történt mérés derít fényt a magas vérnyomásra.
Az esszenciális hypertoniára egyedül jellemző tünet, panasz nincs. A hypertoniára legjellemzőbbnek tartott tünetek fejfájás, szédülés, fülzúgás, orrvérzés a hypertonia kórisméjének megállapítása előtt nem gyakoribbak a hypertoniás egyénekben, mint akiknek vérnyomása normális. A fejfájás a súlyos hypertoniásokban gyakoribb, elsősorban a tarkótájra, fejtetőre lokalizálódik, és gyakran erre ébred a beteg.
Magas vérnyomás (hipertónia)
A kora reggeli fejfájás utalhat alvási apnoe szindrómára is. Különösen elhízott betegeknél figyeljünk erre a lehetőségre, mivel náluk a hypertonia is és az alvási apnoe szindróma is gyakrabban fordul elő. A tachycardia, palpitatio, izzadás a korai stádiumban levő, elsősorban a sympathicotonia jegyeit viselő elsődleges hypertonia tünete, de phaeochromocytoma vagy hyperthyreosis gyanújele is lehet.
Afáradékonyság, polyuria, végtagi ügyetlenség, az izomerő csökkenése utalhat hypokalaemiára, ami krónikus pyelonephritisben, renovascularis hypertoniában, Conn-szindrómában egyaránt előfordulhat, de lehet korábbi agyi vascularis történés maradványtünete, vagy jelezhet gyógyszermellékhatást is. A mellkasi fájdalom, dyspnoe, nycturia és fáradékonyság szív- és érrendszeri szövődményre ischaemiás szívbetegség, szívelégtelenség hívhatja fel a figyelmet.
Fizikális vizsgálat Dr. Barna István A hypertoniás beteg fizikális vizsgálata nem különbözik más beteg vizsgálatától, azonban kiemelt kapcsolódó klinikai állapotok magas vérnyomásban a szabályszerűen végzett vérnyomásmérés, illetve a vese- és az endokrin betegségekre utaló elváltozások keresése. Kémiai laboratóriumi vizsgálatok Dr. Barna István Minden hypertoniás betegen el kell végeznünk az ún. A vese eredetű hypertoniában a vizelet vizsgálata fontos adatot nyújt. A vérkép vizsgálatával a renalis eredetű anaemia, illetve polyglobulia, esetleges idült alkoholfogyasztás ismerhető fel.
Az ionok a mellékvesekéreg betegségeinek kórisméjéhez nyújthatnak segítséget. Az egyéb kémiai laboratóriumi vizsgálatok eredménye az általános szív- és érrendszeri kockázat megítélésében nélkülözhetetlen.
Mire jó az edzettség?
Eszközös vizsgálatok Dr. Barna István A vérnyomás és a szívfrekvencia rövid időn belül változhat, és ezzel alkalmazkodik a keringés a változó körülményekhez. A mindennapi gyakorlatban a közvetlen, artériában történő vérnyomásmérés nem alkalmazható.
A közvetett vérnyomásmérés során a felkarra helyezett mandzsettában akkora nyomást hozunk létre, amely megszünteti a vér áramlását, és a mandzsettában azt a nyomást mérjük, amely az artériában uralkodó nyomás ellensúlyozásához szükséges.
Amikor az éren belüli nyomás már meghaladja a mandzsetta nyomását, a pulzus hallhatóvá válik systoleamikor újra folyamatos lesz az áramlás kapcsolódó klinikai állapotok magas vérnyomásban érben akkor a mandzsettában, a nyomás a diastolés érték alá csökken, és már nem hallható hangjelenség diastole. A mérés során az első hang kapcsolódó klinikai állapotok magas vérnyomásban a systolés vérnyomásértéket jelzi I. Korotkov fázis. Korotkov fázis során szélesebbé válik a hang, a III.
Korotkov a diastolés vérnyomásértéknek felel meg. A hypertonia megerősítésére első alkalommal mindkét karon, ülve, állva és fekve, valamint az alsó végtagokon is meg kell mérnünk a vérnyomást. Ha a két karon mért érték között több mint 14—16 Hgmm a különbség, akkor ennek az okát tisztáznunk kell. A vérnyomást ezután magasabb értéket mutató karon kell mérnünk, és a vérnyomás jellemzésére a továbbiakban ezt az értéket kell használnunk.
Ambuláns vérnyomásmérő készülékkel megállapítható az adott időszakra jellemző vérnyomásérték, ezért a műszer alkalmas a normotonia, a systolés és a diastolés hypertonia biztonságos megítélésére. A nappali átlagos normális érték ennél mintegy 5 Hgmm-rel magasabb, az éjszakai átlagé pedig kb. A fehérköpeny-hypertonia vagy az izolált rendelői hypertonia meghatározást akkor használjuk, ha az egészségügyi személyzet jelenlétében a vérnyomásérték emelkedett, meghaladja a normális érték felső határát, azaz a hypertoniás tartományba kerül, de minden más alkalommal normális.
Tanulmányok
Az ABPM alkalmas a szív- és érrendszeri kockázat megítélésére is. A kis, a közepes és a nagy kockázat megítéléséhez a vérnyomásérték, a vérnyomás napszaki ingadozása és a pulzusnyomás megfelelő adatot ad 5. A mért értékek számítógép segítségével jeleníthetők meg.
A program az értékeket grafikon formájában ábrázolja, minden mért vérnyomásérték és pulzusszám leolvasható. A statisztikai program az átlagos systolés és diastolés vérnyomásértéket, a systolés és diastolés vérnyomás különbségét, azaz a pulzusnyomást PNyaz artériás középvérnyomás-értéket MAPa pulzusszám átlagát, kapcsolódó klinikai állapotok magas vérnyomásban ezen értékek maximumát, minimumát és standard deviációját is megadja.
Ambuláns vérnyomás-monitorozás a kockázatmegítélésben A beteg vérnyomásértékének pontos ismerete az optimális hypertoniagondozás előfeltétele.
Az otthoni méréssorozat több felvilágosítást nyújt, mint a havonként-kéthavonként végzett eseti mérés. Kapcsolódó klinikai állapotok magas vérnyomásban betegek otthoni vérnyomásmérése során mért értékek rendszerint alacsonyabbak, mint az orvos által mért értékek. A beteg előzetes kiképzése is fontos, amire kellő időt kell szánnunk. Az első antihypertensiv kezelés megkezdése előtt történjen ambuláns vérnyomás-monitorozás ABPM.
A elvezetéses EKG-vel a balkamra-hypertrophiát, illetőleg az ischaemiás jeleket kell keresnünk. Hasi UH-vizsgálat segítségével a vesék anatómiai helyzete, illetve a mellékvesékben lévő eltérések tisztázhatók.
A hypertoniás beteg gondozása során a szív UH-vizsgálatával pontos adatot kapunk a bal kamra szerkezetéről, a billentyűk állapotáról, a szív működéséről, illetve falmozgások alapján az esetleges ischaemiás területekről. A nagyerek carotis, vertebralis, perifériás erek állapotát duplex Doppler-vizsgálatal tisztázhatjuk. Szemfenékvizsgálatot rutinszerűen minden hypertoniás betegen el kell végeznünk, ami a kiserek állapotáról ad pontos képet. A hypertonia szövődményei Dr. Farsang Csaba A magas vérnyomás elsősorban szív- és érszövődmények útján artériák, arteriolákilletve következményesen a szervek vérátáramlásának csökkenésével fejti ki károsító hatását.
A vérnyomás emelkedése közvetlenül, mechanikai hatásként hat az érrendszerre és a szívre, de a hypertonia előidézésében szerepet játszó kóroki tényezőknek közvetlenül is van szív- és érrendszeri hatásuk. Hypertensiv érkárosodások A hypertoniához vezető tényezők és a vérnyomás emelkedése önmagában kapcsolódó klinikai állapotok magas vérnyomásban károsítják az endothel működését és az érfalak szerkezetét.
A vascularis endothelium működése a társuló kórképek arteriosclerosis, csökkent glükóztolerancia vagy diabetes mellitus, dyslipidaemiailletve egyéb kockázati tényezők dohányzás miatt is károsodik. E folyamat részeként a vasodilatator hatású nitrogén-monoxid NO termelődése csökken, a vasoconstrictor tényezők EDCF, tromboxán A2, prosztaglandin H2 és az oxigén szabad gyökök képződése pedig fokozódik.
Sőt, az orvosok még ennél is alacsonyabb vérnyomás elérését és megtartását ajánlják a szív- és érszövődmények minél eredményesebb mérséklése érdekében, ha a magas vérnyomás mellett más kockázati tényezők is fennállnak. A vérnyomás-mérés főbb szabályai A megfelelő vérnyomás-mérésnek pontos szabályai vannak, melyek közül az otthoni vérnyomás-mérésekhez a következőket érdemes kiemelni: A vérnyomást legalább 5 percig tartó nyugalmi állapotot követően mérd.
E tényezők hatására az érfal szerkezete megváltozik, az intima és a media simaizom, kötőszöveti rostok megvastagodik, kialakul, illetve felgyorsul az atherosclerosis. Ezek a folyamatok az elasztikus rostok mennyiségének csökkenésével, a kollagénrostok felszaporodásával járnak, ezért csökken az érfalak rugalmassága. Az érlumen szűkül, tovább nő a teljes kapcsolódó klinikai állapotok magas vérnyomásban érellenállás, romlik a szervek vérellátása és bennük következményesen ischaemiás károsodás alakul ki.
A vérnyomás systolés értéke így jelentősen megnő. A diastolés vérnyomás a hypertonia kifejlődése folyamán kezdetben szintén emelkedik, mert a legtöbb hypertoniát okozó tényező fokozza a perifériás érellenállást.
A kor előrehaladtával azonban a diastolés nyomás csökken, tehát a pulzusnyomás nagyobb lesz, a systolés és a diastolés vérnyomás közötti tartomány kiszélesedik. A vérnyomás systolés értékének növekedése miatt az izolált systolés hypertonia ISH — főleg időskorban — válik gyakoribbá.
A hypertoniás érelváltozásokat a szemfenék vizsgálatával követhetjük nyomon. Hypertensiv chorioidopathia. A fiatal egyének főleg vesebetegek és toxaemiás terhesek arteriosclerosis nélküli akut hypertoniájában látható kép. A chorioidea ischaemiája, majd retinaoedema lép fel, amelynek talaján magas vérnyomás vesebetegségekben retinaleválás alakulhat ki.
A krónikus, reparatív fázisban kb. Hypertensiv retinopathia vasoconstrictiv szakaszában kapcsolódó klinikai állapotok magas vérnyomásban vérnyomás hirtelen emelkedése fokális, majd generalizált arteriolaszűkülethez vezet, amely az erek átmérőjének egyenetlenségeként mutatkozik.
A scleroticus szakban tartósan magas vérnyomás esetén az arteriolák fala fokozatosan megvastagodik, ez a szemtükri képen a fényreflex kiszélesedésében nyilvánul meg.
Az arteriovenosus kereszteződéseknél a vénák összenyomódnak és eredeti irányuktól eltérnek Gunn- és Salus-tüneta kereszteződéstől distalisan elhelyezkedő vénaszakasz kitágul. A scleroticus szak szövődményei az arteria és vena centralis retinae elzáródása, a macroaneurysmák, az epiretinalis membránok, a proliferatív vitreoretinopathia és a cystoid maculaoedema.
A hypertensiv opticus neuropathia tünetei a következők: Papillaoedema: a papilla széle elmosódott, az értölcsér kitöltött, illetve prominentia mérhető kapcsolódó klinikai állapotok magas vérnyomásban tágult vénák látszanak. A látás nem károsodik, amíg nem következik be opticus atrophia. Elülső ischaemiás opticus neuropathia esetén a halvány, elmosódott szélű papillán és a papilla közelében a retinán is vérzések látszanak.
Súlyos látásromlás a vezető tünet. Oka a látóideg elülső szakaszát tápláló hátsó rövid ciliaris artériák súlyos keringési zavara, amelynek hátterében leggyakrabban arteriosclerosis és hypertonia, ritkábban óriássejtes arteritis áll.
A hypertonia malignus fázisában az opticus neuropathia esetén a vérnyomás hirtelen, erőteljes csökkentése szemészeti szempontból veszélyes, magas vérnyomás kazahban végleges vakságot okozhat.
Hypertensiv szívkárosodás A szívizom vérellátása a koszorúér-áramlás károsodása a koszorúér-sclerosis következtében miatt is és a balkamra-hypertrophia miatt is romlik. A koszorúéráramlás relatív károsodását az is előidézi, hogy a nagyobb perifériás érellenállás miatt a keringés fenntartásához nagyobb szívmunka szükséges.
Részben ezért, részben a hypertoniát okozó tényezők közvetlen szívhatása révén, a kifejlődő degeneratív elváltozások kapcsolódó klinikai állapotok magas vérnyomásban, cardiomyocytatömeg csökkenése, fibrosisés a gyakoribbá váló balkamra-hypertrophia miatt is romolhat a szív telődése diastolés működésromlás és pumpaműködése systolés működésromlás.
A bal kamrafal tágulékonysága is csökken, ennek következtében károsodik a diastolés működés, ami az intracardialis nyomás fokozódása miatt kapcsolódó klinikai állapotok magas vérnyomásban ischaemiához vezet.
Tudományos fokozat
A vezetőrendszer ischaemiás károsodása és a fokozódó intracardialis nyomás miatt az ingerületvezetés is romolhat, ezért megnyúlhat az A-V átvezetési idő. A szívizom-ischaemia metabolikus acidosis irányába tolja el a pH-homeostasist és ez fokozza kapcsolódó klinikai állapotok magas vérnyomásban arrhythmia extrasystolia, pitvarfibrilláció gyakoriságát.
A szív leggyakoribb hypertoniás károsodásai: a balkamra hyperthrophia, a systolés és a diastolés szívelégtelenség, a koszorúér-betegség angina pectoris, akut koszorúér szindróma különféle formái és a különböző ritmuszavarok. Hypertensiv agyi károsodások A magas vérnyomással összefüggő agyi érkárosodás patogenezisében a legfontosabb kockázati tényezők a következők: az endothel kóros működése, az elégtelen anastomosisok, a fokozott thrombocytaaggregáció. Az agyi károsodások között megkülönböztetjük a hypertoniás encephalopathiát, a hypertoniás agyi microangiopathiát, a hypertoniás eredetű agyvérzést, az agyi fehérállomány károsodását ésaz kapcsolódó klinikai állapotok magas vérnyomásban gyakran kapcsolódó klinikai állapotok magas vérnyomásban vascularis dementiát.
A tünetek hátterében a vér-agy gát károsodása, plazmaextravasatio, szegmentális arteriola-összehúzódás, esetleg mikrovérzések állhatnak. Oka a gyorsan kialakuló, jelentősen ingadozó magas vérnyomás. A hypertoniás agyi microangiopathiára jellemző az, hogy a kis arteriák ún.
Csökken az artériák reaktív vasodilatatiós képessége, és lacunaris encephalopathia képe alakul ki. Az agyi érbetegségek mintegy harmada ilyen kisérkárosodás következménye. Ennek leggyakoribb oka a kezeletlen, vagy nem megfelelően kezelt hypertonia.
A vérzés kiváltó oka a micro- vagy macroaneurysma megrepedése, amely gyakran a vérnyomás hirtelen, nagyfokú emelkedésével függ össze.
Az ischaemiás agyi katasztrófa agyi infarctus kialakulásáért a melaxen és magas vérnyomás kapcsolódó klinikai állapotok magas vérnyomásban felelős.
A hypertoniában gyakori kóros működésű endothel és a kialakuló agyi kisérelváltozások rontják az agykéreg vérátáramlást és az agyi erek rezerv kapacitást.
Ezek együttesen szétszórtan mutatkozó, vagy fokális idegsejtkárosodást, agyi infarctust okoznak. A vascularis dementiát akár egyetlen, ún. Leggyakrabban olyan idős betegekben fejlődik ki, akiknek negyvenes-ötvenes éveikben igazolható volt a hypertonia. Hypertensiv vesekárosodások A vesebetegségek némelyike a vérnyomás emelkedésével jár.
A hypertonia azonban másodlagosan károsítja a vesét hypertensiv nephrosclerosisamely circulus vitiosusként a vérnyomás további emelkedését okozhatja. A vesebetegség tehát egyaránt lehet oka és következménye a hypertoniának. A veseszövet hypertonia okozta károsodása nem specifikus, a kialakult elváltozások nem kórjelző értékűek. A leggyakoribb morfológiai elváltozások a következők: Benignus nephrosclerosisra kapcsolódó klinikai állapotok magas vérnyomásban az interlobularis artériák és az afferens arteriolák szegmentális hialinizációja az érlumen szűkülete nélkül.
Az érintett területeken a vascularis mediában az érfal fokozott átjárhatósága következtében immunglobulin és komplement mutatható ki. A vascularis pólushoz közeli capillaris hurokban a mesangium kiszélesedik, az endothelsejtek duzzadtak, a capillaris lument exsudatum tölti ki.
Súlyosabb állapotban szegmentális extracapillaris sejtproliferáció és összenövések is kialakulnak. Malignus nephrosclerosisra az a jellemző, hogy az interlobularis artériák és az arteriola afferensek intimája is érintett.
- Budapest, I.
- Magas vérnyomás csökkentsése mozgással!
- Magas vérnyomás kezelés usa
- Krizantém magas vérnyomás esetén
A subendothelialis tér kiszélesedik, benne plazma és a vér sejtes elemein kívül kollagén is kimutatható. Esetenként a mediában fibrinoid necrosis is látható.
A folyamat az érlumen súlyos szűkületéhez vezet. A glomerulusok ischaemiás collapsusa, tubulusatrophia, interstitialis fibrosis is kialakulhat. A szív leggyakoribb hypertoniás károsodásai: a balkamra-hyperthrophia, a systolés és a diastolés szívelégtelenség, a koszorúér-elégtelenség angina pectoris, akut koszorúér szindróma különféle formái és a különböző ritmuszavarok.
Hypertensiv szemkárosodások A hypertonia legfontosabb szemészeti szövődményei a következők: Arteria centralis retinae occlusio retinalis stroke : a vezető tünet a hirtelen, fájdalmatlan látásromlás, ami törzselzáródás esetén az egész látótér elvesztésével, ágelzáródás esetén csak az érág által ellátott terület működésének megszűnésével jár.
