Mítosz #1: „A sok fehérje károsítja a vesét.”

Igazság és mítoszok a magas vérnyomásról

Igazság és mítoszok a magas vérnyomásról Gábor: A sómítosz Megfellebbezhetetlen igazságnak tűnik, és minden orvos még kómában is tudja, hogy a túlzott sófogyasztás magas vérnyomást okoz.

De tényleg? A Google adatkezelési elvei Az orvostudomány telis-tele van mítoszokkal, az egyik legnagyobb mítosz talán, amiben oly sokan hisznek, hogy az orvoslás tudomány.

„A stressz magas vérnyomást okoz!”

Nemrég a British Medical Journal tudományos szerkesztői összeállították ajánlásaikat korunk 60 "legnépszerűbb" betegségéről és ebben azt állították, hogy legtöbb esetben a "nem kezelés" a legjobb kezelés. Más elemzések arra mutattak rá, hogy korábban hatásosnak vélt kezelések ma már bizonyítottan hatástalanok, de amíg hatásosnak vélték őket, addig működtek. Számos placeboműtétet kreált az orvos tudomány története, amikor téves feltevésekre alapozott műtéti technikákkal egészen addig sikeres gyógyulásokat lehetett elérni, amíg ki nem derült, hogy az egész csak tévedés.

Igazság és mítoszok a magas vérnyomásról azt hiszik, ez már a sötét múlt, de napjaink legmodernebb technikáiról, pl. A technika lényege, hogy ne hagyjak fehérfoltot kíváncsi olvasóim tudásbázisában, hogy a szívbe vezetetett lézer segítségével lyukakat "lőnek" a szívizomba, és a lyukakból új erek keletkeznek.

Csakhogy a műtét akkor is sikeres volt, ha csak bevezették a katétert a szívbe és a beteg hitt a kezelésben.

A javulás mértéke megegyezett a valódi kezelésen átesettekével. Szintén korunk népszerű műtétje az elkopott térdizületek műtéti "polírozása". Évente több százezer ilyen műtétet végeznek Amerikában, és erről is az derült ki, hogy ha altatásban csak egy vágást ejtenek a térden, majd összevarrják a sebet, a betegek ugyanolyan mértékben javulnak, mint valódi térdműtét esetén.

Tévhit: A magas vérnyomás nem veszélyes

A cég általam ajánlott kedvezményes termékei itt tekinthetők meg Hasonló jókat mondhatunk némely gyógyszerről is, amelyek erek a nyak hipertóniában csak a statisztikusok kezei közt képesek felülmúlni a placebot. Miközben Amerikában és nyilván másutt isa harmadik vezető halálok az orvosi műhiba és a gyógyszerek nem kívánatos mellékhatása együttesen, aközben az orvoslás egyre határozottabban követeli magának a jogot, hogy "tudományos" alapon diktálja nekünk életstílusunkat, meghatározza táplálkozási szokásainkat, és szűrővizsgálatokat és kötelező oltásokat írjon elő nekünk.

Az orvostudomány, a közegészségügy, az egészségipar és a politika szoros összefonódása egyfelől lehetővé teszi, hogy az orvoslás korunk prófétájává válhasson, másfelől éppen ez a megkülönböztetett szerep teszi tudományát oly esékennyé a politikai és üzleti hatásokkal szemben. Az orvostudományi mítoszok üzleti és politikai okokból születnek és maradnak fent. A politika mindig lelkes, ha látványos intézkedésekkel tehet a "nép" egészségéért.

Igazság a sóról

A mellrákszűrési programról kiderült, hogy igen kétesek az eredményei, mert két szűrés közt már bele is lehet halni a közben kifejlődött rákba. Amerikában és Angliában nagy reményű szűrési kampányokat kezdtek. Baum szerint rengeteg a téves rákdiagnózis, ami rengeteg fölösleges szorongást és szenvedést okozott az elmúlt években a nőknek. A szűrési program túl kevés életet mentett meg túl nagy áron. Ugyanezt a pénzt arra kellett volna költeni, hogy a nőket megtanítsák melldaganataik önvizsgálattal való felismerésére.

Ám - igazság és mítoszok a magas vérnyomásról Michael Fitzpatrick írja az "Egészség zsarnokai"-ban- a mellrákszűrő program nagy politikai presztízst szerzett: a parlamentben a szűrési programot kiváló egészségügyi prevenciós programnak minősítették. Valójában mell gyakori önellenőrzése az igazán hatékony. Öt évvel később egy dán kutatócsoport felülvizsgálta a svéd, a skót, a kanadai és az amerikai nagy szűrési programok eredményeit, és arra következtetett, hogy "nincs bizonyíték arra, hogy a szűrés csökkentené a mellrákhalálozást.

De innentől nem is tudomány a tudomány. A sócsökkentés, és ezen keresztül az "emberi életek megmentése" jól megfogalmazható cél.

És ha van "cél", akkor van miért "küzdeni", és ha van "küzdelem", akkor be lehet a fejleményekről és eredményekről számolni.

„Magas vérnyomással tilos edzeni!”

Akik pedig a nemes "célt" képviselik, azok jól meg is élnek belőle, kutatásaikra, programjaikra mindig lesz pénz, mert a "fontos dolgokra" mindig kell legyen. Megfellebbezhetetlen igazságnak tűnik, és minden orvos még kómában is tudja, hogy a túlzott sófogyasztás magas vérnyomást okoz.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg A só és az élet Az élet a sós őstengerekben keletkezett, ezért minden élőlény testnedvei sósak. Egy átlagos testsúlyú ember kb. Sok dolog utal arra, hogy az ember nem törzsfejlődése során volt egy millió éves "vízikaland". Az összes afrikai ősember lelet ugyanis Dél-Kelet Afrikából származik, amely annak idején évmilliókig vízben ázott, vagyis szigetecskék és lagúnák tarkították.

A vízimajom elmélet szerint az utómajom és az előember nem azért állt két lábra, hogy futni tudjon, mert futni négy lábon gyorsabban lehet, hanem azért, hogy át tudjon lábalni a sekély vizeken. A Kelet-Afrikában élő bonobó csimpánz, az ember közvetlen rokona, ma is imád a vízben hűsölni, míg a Nyugat-Afrikai közönséges csimpánz retteg a víztől. A vízi életmód mellett szól bundánk elvesztése, a vízi állatokra jellemző bőr alatti zsírpárnák kifejlesztése, és hogy témánkhoz visszakanyarodjunk, a sós izzadás és a sóskönnyek is vízi életünk maradványai.

A szárazföldi léthez alkalmazkodott állatok nem izzadnak sót és jobban takarékoskodnak a vízzel is. A "csupasz majom" erős verejtékezése a só állandó pótlását és később a dezodorok felfedezését eredményezte. Egyes kannibál-elméletek szerint a hús és vér fogyasztása is a sóéhség csökkentésére alakult ki.

Az ember ősidők óta kincsként kezeli a sót és gyorsan megtanulta, hogyan lehet sót bányászni, ill. A sómítosz születése A szervezet sótartalmát elsősorban a vese igazság és mítoszok a magas vérnyomásról.

Ha kevés a só a táplálékban, a vese visszatartja a sót. De mi van, ha sok igazság és mítoszok a magas vérnyomásról fogyasztunk?

A sok só benne van a kenyerünkben, a felvágottainkban, a főtt ételeinkben, a tartósított élelmiszerekben. Minden orvos az élettanórán kap egy patkányt, és azon megtapasztalhatja, hogy ha fokozza nála a sóbevitelt, nő a patkány vérnyomása.

A top 17 mítosz az étkezésről. - GymBeam Blog

Utána élettanórán, majd belgyógyászaton a fejébe verik, hogy a magas sófogyasztás vizet tart vissza a szervezetben, ezáltal megnő a vér térfogata és így nő a vérnyomás. Egy orvostanhallgató ezeregy ilyen tételt megtanul, miért éppen ebben kételkedne? Az orvostudományi mítoszok az orvossá válás beavatási szertatásain keresztül ivódnak bele az orvosi gondolkodásba.

  • Magas vérnyomás ápolási folyamat térkép
  • Ha szeretnél alapvetően egészségesen és változatosan táplálkozni, bizonyára sok étkezési szabályba belefutottál már.
  • A top 17 mítosz az étkezésről.
  • Igazság a sóról - DoktOrigo
  • Bene Orsolya, kardiológus Mind a mai napig számos tévhit kering a köztudatban a magas vérnyomással kapcsolatban.
  • Magas vérnyomás kód az mkb-10 szerint
  • Lencsés Katalin vagyok gyógyszerész, igyekszem a rovatban minden hónapban bemutatni olyan témákat, amiről sokan hallottak, olyan gyógymódokról, termékekről, amelyek messziről nézve kecsegtetőek, de valóban hatásosak?
  • Magas vérnyomás elleni gyógyszerek fórumok

Már a harmincas években felfigyeltek arra, hogy ha kiveszik a patkány fél veséjét, és sóval tömik, akkor magas vérnyomása lesz. De ezek az állatkínzások még csak a vese fontosságát hangsúlyozták.

Talán George E. Meneely és munkatársai as "túlsózott" patkány-vizsgálata indította el a sólavinát? Szegény patkányoknál ödéma és magasvérnyomás alakult ki az extrém sok só fogyasztására. Derek Denton és munkatársai ben huszonhat szerencsétlen csimpánzt választottak kísérleti alanyul, mondván, hogy a csimpánz Milyen kevés kell ilyen nagy különbséghez!

Tizenhárom csimpánzt két éven át egyre nagyobb adag sóval etettek, a végén annyi sót ettek már, mint egy átlagos ember 15 gramm naponta. Ettől alaposan felment a vérnyomásuk.

Tévhit: Az életkor emelkedésével megengedhető a magasabb vérnyomás

Majd Dentonék szépen visszavették a sóadagjukat, és a vérnyomásuk ismét lecsökkent? A sómítosz-hívők szemében ez isten-érv. De ha kicsit belegondolunk, ezek a kísérletek csak arról szólnak, hogy a patkány és a csimpánz nem bírják a sót.

Minek is bírnák; amióta a természet megalkotta őket, soha nem kellett sót enniük. Gondolom, hiába a A patkány-stílusú csatorna-élet ártalmairól már nem is beszélve. A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg Friedrich C. Luft és munkatársai egészséges személyeknek nagy adag sót adtak infúzióban, és a kísérleti személyeknek megnőtt a vérnyomása.

Remekül egybevágott minden: vannak magas vérnyomású emberek, akik valóban sok sót fogyasztanak, és ezeknél bizonyítható volt, hogy szervezetük visszatartja a sót. E sovány kis tényekből, vesebetegeken nyert eredményekből, meg patkányok és csimpánzokon szerzett eredményekből kibontakozott egy világméretű orvostudományi mozgalom, amely azt hirdette, hogy a civilizált világban megfigyelhető magas vérnyomás egyik fő okozója a magas sóbevitel.

A igazság és mítoszok a magas vérnyomásról gyorsan állításokká alakultak át. A sómítoszt magáévá tette az egészségügyi politika, és évtizedek óta harsogja a média, hogy csökkentsük a sófogyasztást. Százmilliók gyötrődnek a drasztikusan lecsökkentett napi sóadag miatt, és kormányprogramokat szerveznek arra, hogy a népesség sófogyasztását akár azon az áron is lecsökkentsék, hogy az élelmiszercégeket támogatva, sószegény ételek kerüljenek forgalomba. Mindez rengeteg pénz. És vannak, akik másként gondolják.

5 étkezési mítosz, aminek többé ne dőlj be! | Well&fit

David A. Freeman és Diana B. Petitti ben a Journal of Epidemiology-ban azt írták, hogy bizonyos fekvőbeteg magas vérnyomás kezelés és az orvosi lapok egyszerűen politikai nyomásra favorizálták a só-hipotézist, miközben nemhogy semmi nem igazolja azt, de ráadásul a népegészségügyi programok által javasolt drasztikus sócsökkentés komoly egészségügyi veszélyeket képvisel.

Miközben a sócsökkentésből nagy népegészségügyi programot csináltak, óriási propagandával és szinte vallásos megszállottsággal hirdetik, eközben minden ellentmondó tényt és vizsgálatot elhallgatnak, és háttérbe szorítanak, arra hivatkozva, hogy ne zavarjuk össze a közvéleményt.

Persze nem nehéz hangulatot kelteni a sóipar ellen, hiszen naná, hogy növelni és nem csökkenteni akarják a sóeladást. De a világ nem ilyen egyszerű, nem biztos, hogy minden rossz nekünk, ami a tőkésnek jó. A bortermelők is majdnem elájultak az örömtől, amikor vizsgálatok kimutatták, hogy a mérsékelt vörösbor fogyasztás egészségesebb, mint a nem-fogyasztás.

Nagyon jó nekik most, de ettől még nem ők találták ezt ki. Megjegyzem, természetesen ez sem igaz, csak "ez jött ki".

Mítosz #2: „Az áfonya jobb a banánnál.”

Akik aztán utánaszámoltak, azokat már kevésbé idézik. A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg A sómítosz porrá omlik Bár az emberi nem genetikailag meglehetősen egységes, adott klímához alkalmazkodott emberfajták között adaptív genetikai mutációk terjedtek el. Mi történik egy afrikai igazság és mítoszok a magas vérnyomásról, ha őseit kétszáz évvel ezelőtt Amerikába hurcolták rabszolgának?

Egyrészt rossz véleménye lesz a fehér emberről, másrészt megőrzi az Afrikában előnyös genetikai tulajdonságát, ami viszont veszélyes számára egy sok sót fogyasztó "fehér" táplálkozási kultúrában.

Egy ben megjelent afrikai vizsgálat is azt mutatta, hogy a Nairobiba felköltözött vidéki kenyaiaknak a városi táplálkozástól megnő a vérnyomásuk. A sómítosz hívei Amerikában olyan vizsgálatokat végeztek, amelyben feketéket és fehéreket vegyesen vizsgáltak, majd kiátlagolták az eredményeket. A sómítoszt olyan vizsgálatok igazolták, amelyek pár naposak, esetleg néhány hetesek voltak, a vizsgálat elején sokszor jócskán megemelték a sóadagot, majd lecsökkentették, és eredményül persze, hogy átmeneti vérnyomáscsökkenést kaptak.

Nem vizsgálták azonban, hogyan alkalmazkodik az ember szervezete egy életen át kultúrája sófogyasztási szokásaihoz. Az 52 népcsoport gyakorlatilag felölelte igazság és mítoszok a magas vérnyomásról egész világot, kezdve a brazíliai őserdőkben élő indiánokkal és befejezve pekingi lakosokkal.

A vizsgálat csapás volt a sómítoszra, de vallásos hiedelmet nem lehet érvekkel megdönteni. Julian P. Midgley és munkatársai ban 56 vizsgálat adatait elemezték, és a sófogyasztás drasztikus csökkenésével magas vérnyomásúaknál 3. Niels A. Graudal és munkatársai ban vizsgálat összevont elemzését végezték el. A magasvérnyomású embereknél drasztikus sócsökkentésre a szisztolés vérnyomás átlagban 4, a diasztolés vérnyomás 2 higanymilliméterrel Hgmm csökkent.

Egészséges személyeknél a szisztolés vérnyomás 1. A szerzők következtetése: a sófogyasztás csökkentésének minimális a hatása. Hugh Tunstall-Pedoe igazság és mítoszok a magas vérnyomásról munkatársai a Skót Szív Tengeri só fürdőknek magas vérnyomás 10 embert követtek 7 éven át, és azt a számukra váratlan eredményt kapták, hogy a sófogyasztás mindennemű -így a szív és érrendszeri eredetű halálozással szemben is- védőfaktornak bizonyult.

Michael H Alderman ban közölte eredményeit, 21 ember sófogyasztását és halálozását vizsgálva egy öt éves időszakban. Azt a meglepő eredményt kapta, hogy minél kevesebb sót fogyasztott valaki, annál valószínűbben halt meg. Külön elemezte a szív és érrendszeri betegségekből származó halálozást, és itt is ugyanazt kapta: a csökkent sófogyasztás fokozza a szívhalál valószínűségét.

igazság és mítoszok a magas vérnyomásról

Shah Ebrahim és George Davey Smith ben nyolc olyan hosszú távú vizsgálatot elemzett, amelyben sócsökkentéssel kísérelték meg a vérnyomást csökkenteni. A sófogyasztás komoly csökkentésével átlagosan 3 Hgmm-el csökkent a vérnyomás.

McCarron es, egy amerikai táplálkozástudományi lapban megjelent összefoglalóját így indította: "Régóta tartja magát a feltevés, hogy a só a magas vérnyomást okozó táplálkozási mumus Jaakko Tuomilehto és munkatársai ben közölték 13 éves követéses vizsgálatukat, melyben finn férfit és nőt vizsgáltak sófogyasztás szempontjából.

Ez különösen érdekes vizsgálat, mert Finnországban extrém magas a sófogyasztás.

A telített zsírsavak hasznosak! Igazság a sóról Emlékezhetünk még arra az időkre amikor a só nem volt közellenség és kint volt az éttermek asztalán. Egy jó ideje már elvétve látunk ilyet és az asztalokról is eltűnt, hisz a só ördögtől való és számos betegséget okoz. Tényleg így van?

A szívhalálozás csak az elhízott férfiaknál függött össze a sófogyasztással, a normál súlyú férfiaknál és a nőknél nem függött össze a sófogyasztás a halálozással. Más vizsgálat is az elhízottság és a szív és érrendszeri halálozás közt talált kapcsolatot, ami azt jelenti, hogy e vizsgálatokban az elhízottság és nem a só fokozta a halandóságot.

De a valóság ennél sokkal árnyaltabb. Nem a só a mumus, ha a probléma a magas vérnyomás Széles körben elterjedt nézet, hogy a túlzott sófogyasztás a magas vérnyomás kiváltó oka. Másképpen fogalmazva — David A. David E. Freeman és Diana B.

Lee Hooper és munkatársai ben 11 hosszú távú vizsgálatot elemeztek. Eredményük szerint a szisztolés vérnyomás átlagosan 1, a diasztolés vérnyomás pedig 0.

igazság és mítoszok a magas vérnyomásról

A sófogyasztás csökkentése nem függött össze a vérnyomáscsökkenéssel! A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg Shigeki Yamada és munkatársai ban közölték ezer ember 10 éves követésének eredményét.

A természeti embernél ismeretlen a magas vérnyomás.

Vizsgálták, mivel függ össze az agyvérzés kockázata, és meglepő módon a sófogyasztással nem találtak összefüggést. Lee Hooper és munkatársai ben a Cochrane független tudományos szervezet felkérése ismét elvégezték az elérhető hosszútávú vizsgálatokat, és ismét arra következtettek, hogy a sócsökkentés hosszú távon minimális hatást fejt ki és a sócsökkentés mértéke nem állt kapcsolatban a vérnyomáscsökkenéssel, ami egyébként átlagosan kb.

Mindegyik elemzés és vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a sófogyasztás népességszintű csökkentése, mint általános prevenciós technika, semmi előnnyel nem jár, ellenben számos kockázatot hoz magával. Kinek igazság és mítoszok a magas vérnyomásról eszébe a mogyorós csokit betiltani, csak azért mert egyesekben súlyos allergiás reakciót vált ki a mogyoró?

Terhesség és sófogyasztás Gyakori tanács terhes nőknek, hogy csökkentsék sófogyasztásukat, elkerülendő a terhességi magasvérnyomást és pre-eklampsziát. A magzat és az anya kapcsolata terhesség alatt közel sem olyan harmonikus, amint ahogy képzeljük.

Igazság és mítoszok a magas vérnyomásról és magzat közt érdekellentétek vannak, és ez biológiai csatározásokhoz vezet. Egyrészt pl. Számos vizsgálat igazolja, hogy akiknek nem volt "felhőtlen" az első három hónap, azok valószínűbben szülnek időre, és a megszületett babák egészségesebbek és nagyobbak. Minél "simább" az első három hónap, annál nagyobb a veszélye a korai vetélésnek, koraszülésnek és egyéb kockázatoknak.

igazság és mítoszok a magas vérnyomásról

A terhességi magasvérnyomást az evolúciós medicina úgy tekinti, mint a magzat azon való igyekezetét, hogy a magasabb vérnyomással több oxigént és tápanyagot kapjon a placentán át.

A magzat ezért olyan anyagokat termel, amelyek megnövelik az anya vérnyomását. Ha válaszként az anya lecsökkenti a sófogyasztását, lényeges vérnyomáscsökkenés nem várható, viszont a szervezetét megfosztja a nátriumtól, ami a szervezet egyensúlyának felborulását eredményezheti. Hasonló a helyzet a terhességi cukorbetegséggel, amelyet szintén a magzat idéz elő.

igazság és mítoszok a magas vérnyomásról

A magzat-trükkje, hogy megemeli az anya inzulinszintjét, hogy több cukorhoz és fehérjéhez jusson, és ez arra érzékeny anyákban a hasnyálmirigy kifáradásához és következményes cukorbetegséghez vezet. Ez a sófogyasztás szempontjából azért is érdekes lehet, mert vannak arra utaló adatok, hogy a sófogyasztás csökkentése rontja a sejtek inzulinérzékenységét, ami szintén fokozza a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

Mélyhasi légzés; amely nyugtat, emésztést javít, oldja a hasi fájdalmakat, vérnyomást csökkent

Felvirradt a só napja? Na azért nem egészen.

A só és a sómítosz. A sómegvonás értelmetlenségéről és veszélyeiről

Bár az idézett vizsgálatok és még sok nem idézett, egyértelműen kimondja, hogy a sófogyasztás csökkentése népesség szinten értelmetlen, sőt veszélyes, vannak érzékeny személyek, akiknél káros lehet a sok só.

Általánosságban azonban számos itt nem elemzett káros következménye van a csökkentett sóbevitelnek, amely abban érhető tetten, hogy a vizsgálatok szerint a magasabb sófogyasztás egészségvédő hatásúnak bizonyult és védelmet jelentett bárminemű halálozással szemben. Ugyanakkor a vesebetegek és a sóérzékenyek mégsem tobzódhatnak a sóban, ahogy a cukorbetegek a cukorról kénytelenek részlegesen lemondani.

Az azonban bizonyos, hogy egészséges emberek semmit nem előznek meg a csökkentett só-diétával, sőt, esetleg bajt okozhatnak maguknak. A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg Persze a sómítoszt porrá zúzhatjuk, kristályaiból mégis újjászületik. Annyi baj legyen.