Idomított helyett nevelj inkább önállóan gondolkodó gyereket!
 

A Te gyermeked mit mondana ilyen esetben?

Mindenki próbál a gyermekének segíteni. Ki így, ki úgy. Sokan elnézőbbek, sokan szigorúbbak. De nagyon kevés szülő képes támogatni gyermeküket álmaikban a lehető legtovább, feltételek nélkül. Te ilyen szülő vagy? Erről, és más témákról is találsz cikkeket az Életrevaló Gyerek Magazinban.
2017. július 12.
szerző:
csodasuli

Oszd meg mással is!

Mennyire vagy türelmes, ha gyermeked – ne adj’ Isten – lassan kibontakozó tehetségéről van szó? Minap egy könyvesboltban vásároltam jó néhány könyvet, és az egyikben egy nagyon tanulságos történetet találtam.  Egy történetet, mely arról szól:

  • mit jelenthet gyermekednek, ha minden ellenkező jel és híresztelés ellenére bízol tehetségében,
  • mit hozhat ki gyermekedből a belé vetett bizalom.

Jim Carreynek nem volt könnyű gyermekkora.

“Szegény családban nőtt fel, és amíg más tizenhat évesek gimnáziumba jártak és sportoltak, ő családjával együtt egy kerékgyártó üzemben dolgozott. A családnak egy évig nem is volt lakása, a teherautójukban laktak.

Jim megmentője a humora volt. Olyan grimaszokat tudott vágni, hogy az emberek alig tudták abbahagyni a nevetést. Jim különleges képességgel rendelkezett a mindennapok kihívásai elől való “meneküléshez” – amit apja is támogatott. Jim apja mindennél jobban vágyott arra, hogy fia jól érezze magát a bőrében.

Tizennégy évesen Jim parodistaként a helyi klubtól kapott ajánlatot. Egyrészt rettentően vágyott arra, hogy szerepelhessen, másrészt viszont szörnyen félt, hogy mi lesz, ha viccei nem tetszenek majd a közönségnek. Jim apja megérezte ezt a félelmet, és kész volt akár órákig gyakorolni a fiával. Azt szerette volna, ha a fiú legyőzi a félelmét, és magabiztossá válik a színpadon.

Ő is tudta azonban, hogy egy tizennégy éves fiú erre sose lenne egyedül képes. A fellépés estéjén ezért ő is Jimmel tartott a helyi klubba, a színpadra azonban már Jim egyedül ment fel. Sikere finoman szólva nem volt átütő. Apja ennek ellenére azt tanácsolta, hogy folytassa a pályát.  (Megj.: nem azt, hogy ne folytassa, amit minden “józan” gondolkodású ember tett volna…)

Tizenkilenc éves korára Jim ismét a színpadon próbálkozott. Ekkor már rendszeresen látta őt a kanadai közönség, melynek körében nagy sikert aratott vicceivel. A közönség nevetése apjának meggyőződését igazolta. Jim tényleg jó komikus volt.

Ekkor határozta el, hogy nehezebb terepen is megméretteti magát. Összecsomagolt és elutazott Hollywoodba, ahol rövid úton megérezte, milyen kis halnak lenni egy óriási tóban.

Két évig játszott csapnivalóbbnál csapnivalóbb műsorokban. Kopott motelekben lakott. Végül feladta a próbálkozást, és visszament Kanadába. Otthon apja megpróbálta meggyőzni arról, hogy higgye el, tényleg fantasztikus tehetsége van a komédiához. De ha sikeres akar lenni, sokkal több kitartásra van szüksége.

Jim ekkor ismét Los Angelesbe repült, hogy szerencsét próbáljon. A Hollywoodra néző hegy volt az egyik kedvenc célpontja, ha ki akart kapcsolódni. Ilyenkor beült az autójába, és elhajtott vele a Mullholland Drive-on.

A tíz millió dolláros csekk

Egyik este azon felbuzdulva, hogy apja ennyire hitt a tehetségében, írt magának egy csekket tízmillió dollárról. A megjegyzés rovatba odaírta: “színészi szolgáltatásokért fizetendő”.

Évekkel később, amikor apja meghalt, fia volt az első színész, aki húszmillió dollárt kapott egy főszerepért. Jimet teljesen összetörte apja halála. Amikor odament a koporsóhoz, elhatározta, kifejezi tiszteletét apja szeretetéért. Odahajolt a koporsóhoz, suttogva elköszönt tőle, és a tízmillió dollárról szóló csekket apja öltönyének zsebébe csúsztatta, hálából a sokéves lelkes segítségért.

Szülőként mindannyian próbálunk segíteni gyermekeinknek, a magunk módján. Ki így, ki úgy. A szeretet és a törődés benned is benned van. De mennyire van benned a hit gyermeked saját maga által választott (tehát nem általad kitalált és “szponzorált”) útjának támogatásához?

Ki kaphatná meg a tízmillió dolláros csekket?

Az egyik szomszédunk fia évek óta színész akar lenni. (A két másik szomszédunk már az. És a lányom is nagyon tehetséges…)

Már háromszor felvételizett a Színművészetire, amit apja “elnéz” ugyan neki, de közben nincs nap, hogy szóvá ne tenné fiának, hogy csak akkor segíti ebben, ha egy rendes pénzkereső szakmát is kitanul a színészet mellé. Hiszen abból nem lehet megélni!

Ő is a legjobbat akarja gyermekeinek. Tényleg sokat tesz értük. Végül is, ő sem szeretne semmi mást, mint, hogy fia boldoguljon az életben, és biztos jövő elé nézzen. Ezt azonban csak olyan módon tudja elképzelni, ahogy azt ő jónak látja.

Mi az, ami Jimnek 10 millió dollárt ért?

Jim apja nem csupán tehetségének felismerésében segítette fiát. Támogatásával Jim megtanulta elviselni az elutasítás okozta kellemetlen helyzeteket, és megtanult bízni képességeiben és saját magában. Ez az, ami Jimnek 10 millió dollárt ért, és ez az, amit  érzelmi intelligenciának hívunk. Az érzelmi intelligencia nem velünk született képesség, hanem tanulással elsajátítható jártasság.

A te gyermeked mit mondana a következő a szituációban neked?

Fiam osztálytársának édesanyja mesélte nekem nemrég, miközben a gyerekekre vártunk.

“Képzeld! Tegnap, amikor hazafelé mentünk Petivel, valahogy rosszul léptem. Kibicsaklott a bokám, és elestem a villamossínek között. 40 éves fejjel egy óriási seb keletkezett a térdemen! Alig bírtam felállni. Valahogy nagyon szerencsétlenül estem. De az egészben tudod mi a legszebb? Peti fiam, amikor éppen a földről tápászkodtam fel, ideges hangon mondta nekem:

– Jaj mami! Olyan ügyetlen vagy! Nem tudsz a lábad elé nézni?”

 

Próbáld ki INGYEN az Életrevaló Gyerek magazint, most 2 db nyomtatott duplaszámot kapsz !

latvanytervek-01-300x224Nézd meg mi az a 4 BÓNUSZ, amit a próbatagsághoz és a 2 nyomtatott magazinhoz
azonnal megkapsz?
Ingyenes próbatagsághoz klikk ide!>>


Szólj hozzá!