Idomított helyett nevelj inkább önállóan gondolkodó gyereket!
 

5 tipikus nevelési hiba, amelyet a legtöbb egyedülálló anya elkövet

egyedülálló anya
Mi az az 5 tipikus nevelési hiba, amiket a legtöbb egyedülálló anya elkövet, miközben észre sem veszi? Erről és más hasonló problémákról szakértői véleményeket és tanácsokat találsz az Életrevaló Gyerek magazinban.
2017. június 09.
szerző:
csodasuli

Oszd meg mással is!

Egyedülálló anya az esetek többségében nem önszántából lesz egy nő. Sok oka lehet, hogy valaki egyedül marad az anyai feladatokkal: válás, haláleset, vagy akár az is, ha a házastárs sokat dolgozik, és nem tud vagy nem akar részt venni a gyereknevelésben.

Hogyan tudod elkerülni egyedülálló anyaként a legtipikusabb csapdákat és nevelési hibákat?

Sorra vettük, melyek ezek és hogyan tudsz úrrá lenni rajtuk!

1) Harag, vádaskodás

Ha azt érzed, egyedül vagy, nem bírod tovább a rád nehezedő terhet és mindezért még évekkel később is a volt párodat vagy a jelenlegi kapcsolatodat okolod, állandóan mérges vagy és haragszol mindenkire, akkor érdemes megállni egy kicsit, leülni és átgondolni a dolgokat.

Az érthető ha egy válási folyamatban vagy közvetlenül válás utána még el vagy keseredve, de ha már több év eltelt és te még mindig ugyanazt fújod és nem akarsz túllépni, az már probléma. Nem csak számodra, de gyermeked számára is, akinek egy olyan jövőképet rajzolsz, amely torz, hiszen tele van negatív érzelmekkel.

Ráadásul te vagy számára a minta: ahogy te reagálsz dolgokra, ahogyan megoldasz egy problémát, ahogyan viszonyulsz az élethez, az mélyen beleivódik gyermeked tudatába és tudatalattijába. Később vagy követi ezt a mintát, vagy megtagadja, de bármelyiket is választja, nagyon nehéz lesz számára.

Próbáld meg hát figyelmedet nem a negatív érzéseid felé fordítani, hanem arra amire szívesem gondolsz, amiben jól érzed magad.  Inkább a lehetőségekre koncentrálj! Ha gyermeked azt látja, hogy meg tudsz birkózni a nehézségekkel – és ez nem jelenti azt, hogy soha nem beszélsz a problémáidról-, biztonságban fogja magát érezni melletted és az élet dolgaihoz való viszonya is egészségesen alakul majd.

2) Áldozat szerep

Sok egyedülálló anya ragad bele az áldozat szerepébe: úgy érzi, őt mindenki csak kihasználja, még a saját gyereke is. Az áldozat-szülő  gyakran mondogatja gyermekének is, hogy mennyi mindenről mondott le miatta, az élete csak róla szól. Közben nem gondolja végig, hogy ezzel gyermekében bűntudatot gerjeszt és hamis képet alakít ki az anyaság lényegéről.

Legyen életed a gyerekeken és az értük való dolgozáson kívül is! Legyenek barátaid, járj emberek közé, törődj a saját szükségleteiddel is! Vekerdy Tamás szerint egy gyereknek olyan anyára van szüksége, aki tele van energiával, életkedvvel, tettvággyal. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha időt szán a töltekezésre, pihenésre, van én-ideje és saját igényei.

3) Gyűlöljük a másik nemet!

Az a nő, akit elhagytak, megcsaltak, sokszor vetíti ki negatív érzelmeit a másik nemre és ennek gyakran hangot is ad gyermeke előtt. Pedig a gyereknek szüksége van egészséges, pozitív mintára a másik nemből is.

Ha nem vagy kész egy új kapcsolatra, legyenek barátaid, vagy szervezzetek közös programot ellenkező nemű testvéreddel, unokatestvéreddel! Engedd a gyermekedet is szabadon barátkozni, ismerkedni, ne nevelj bele negatív sztereotípiákat!

4) Parentifikált gyerekek

Sokszor az egyedülálló anya társ szintre emeli gyermekét. Minden problémát megoszt vele, panaszkodik neki, elvárja, hogy olyan gondok megoldásában is részt vegyen, amelyhez az még nincs felnőve. Ezzel idő előtt tesz akkora terhet gyermekére, amelyet az még nem képes kezelni és ennek később súlyos következményei lesznek (például felnőtt korba érve nem akar majd családot alapítani). Az anyának tudnia kell, hogy gyermeke nem a társa, el kell tudni választani a kettőt. A szüleid, a barátaid legyenek azok, akikkel a gondjaidat megosztod, ne a gyermeked!

5) Szemem-fénye gyerekek

A gyermekükkel magukra maradt anyák hajlamosak túlkényeztetni gyermeküket, minden szeretetüket rájuk önteni, óvni őket még a széltől is. A majmolás, az ajnározás azonban sosem egészséges viszonyulást jelez. A gyereket mindig önálló lényként kell kezelni, aki – ahogy nő – egyre több dolgot lesz képes önállóan is megvalósítani.

Lehet, hogy ez számodra rémisztő, mert azt gondolod, ha már egyedül is boldogul, akkor rád már nincsen szüksége, de ez nem így van! Dicsérd, biztasd önállósodási törekvéseit! Ne magadnak neveld, hanem úgy, ahogy neki jó!

Próbáld ki INGYEN az Életrevaló Gyerek magazint!

latvanytervek-01-300x224Nézd meg mi az a 4 BÓNUSZ, amit a próbatagsághoz
azonnal megkapsz?
Ingyenes próbatagsághoz klikk ide!>>


Szólj hozzá!